Search

Vízválasztó IV. - Befejező rész

Az elmúlt napokban két posztomat is töröltem, melyek mind így vagy úgy az aktuális helyzet abszurditását voltak hivatottak megvilágítani.

Mivel nem jellemző rám, hogy törölgetném a megosztásaimat ezért a második után leültem és szembenéztem magammal. Mit éreztem és mi történt? - tettem fel belül a kérdést.

Íme a válasz, s egyben az utolsó üzenetem e témában.

Ráláttam arra, hogy a jelen valósága már nem a döntésről szól, hanem az ébredés lehetőségéről és a következményekről. Mivel a döntést mindenki meghozta már, ezért felesleges ezirányban bármit is mondani. Aki pedig ébredőben van, annak nem tények és számok kellenek, hanem segítség, hogy a pokolból kitaláljon.

Itt a végén szeretném azonban még egyszer tisztán megfogalmazni a látásmódomat, melyet a kezdetek óta képviselek. Már nem a meggyőzésért vagy informálásért, hanem azoknak szánva, akik még nyitottak vagy keresik a kiutat.

Emberek szenvedéseken mennek keresztül egy betegség miatt, s emberek halnak meg egy betegségben. Emberek borzasztó és hirtelen veszteségeket élnek meg. Mindaz ami történik, mindegyikünket érinti, vagy súlyosabban vagy felszínesebben. Én ezt a betegséget személy szerint egy frekvenciának nevezem. ~ Ez tény.

Erre csak egy megoldás van, egyetlenegy, egy kizárólagos. Más megoldás nincs, csak ez. Egy, kettő, három, sok, fél évente, három havonta. Csak ez oldja meg. Időseknek, felnőtteknek, gyerekeknek. Mellékhatás szinte nincs. Alig van. Szinte lényegtelen. Ha van is, az nem nagy szám. Sokkal jobb, mint a halál. ~ Ez viszont nem tény.

Itt véget is ér a bináris nézőpont. A "vagy hiszel benne és akkor egy megoldás van, vagy tagadod és akkor nem akarod a megoldást." - című elmélet vége.

Emberek, a Kauwid nem Isten, amiben hinni kell vagy nem.

Az elmúlt másfél évben két mondatom volt, amire egyetlen ellentétes nézőpontot képviselő emberrel való beszélgetésem során sem kaptam választ.

1.) Véleményed szerint jó szándék áll a "csak ez segít/kötelező megoldás (dollárcsilliárdok) mögött"?

2.) Milyen más megoldásokról hallottunk/ próbáltunk ki/merült fel a hatalom részéről az elmúlt két év őrülete során?

Borzasztó nehéz egy emberi lénynek belegondolni abba, hogy lehetséges létrehozni egy betegséget, ami szenvedést okoz és aztán a megoldás, amit nyújtanak csak arra van, hogy még több szenvedést hozzon.

Legtöbben nem tudjuk ezt beengedni, mert akkor összeomlunk a szembesüléstől.

Pedig az ébredés és a gyógyulás itt kezdődik.

Amikor merjük látni a valóság lehetséges szörnyűségét és ebből merítünk erőt, akkor ezt a kérdést tesszük fel. "Ha ez igaz, akkor ÉN magam milyen megoldást keresek? ÉN hogy akarok állni ehhez és mire fogom ezt használni?"

Ha tudom, hogy azért jön valaki hozzám, hogy ártson nekem, akkor tudok dönteni, hogy mit kezdek a helyzettel: edzem a testem, ügyvédet keresek, segítséget kérek, megerősítem magam, elmegyek onnan, stb.

Ha tudom, hogy ugyanaz az ember, aki ártott nekem, akitől a sérüléseket kaptam most jön, hogy meggyógyítson és segítsen, akkor tudok dönteni, hogy valóban őtőle akarom-e a megoldást vagy inkább nem engedem a közelembe.

De ha mindezeket letagadom, mert úgy vélem ez a "negatív információ" csak gyengít, nos akkor valóban gyenge leszek.

Ha komolyan úgy véljük, hogy ugyanaz a kéz akar segíteni, ami közben ökölbe szorulva fenyeget, akkor olyan mélyen alszunk még, hogy álmunkat csak egy robbanás szüntetheti meg.

Ha elmondhatnám hány ember fordult hozzám segítségért az elmúlt egy évben miután megtapasztalták a helyzet valóságát, és milyen érzés volt látni tehetetlen szenvedésüket és vergődésüket, mikor rájöttek, hogy tudatosan teszik őket tönkre...

Minden ember szenvedése széttépi a szívemet. Soha ilyen fájdalmas nem volt még az, hogy igazam volt és igazam lett. Nincs benne semmi örömöm.

Mégis tudom, hogy mindaz, ami történik, a borzalom, a szenvedés, a szembenézés és a kétségbeesés, mindez karöltve jár egy elképesztő összefogással, együttérzéssel, támogatással, ébredéssel és gyengédséggel is.

A széthúzás az előtérben van, de a mélyben soha nem tapasztalt összefogást látok és érzek.

Szívből kívánom mindenkinek a szembenézés erejét, az ébredés sokkját és a felszabadulás gyönyörét.

Veletek vagyok.

Áldás,

AnnaDivya



99 views0 comments

Recent Posts

See All