Választások

Az április hónap számomra évek óta egyfajta elvonulásról szól. A tavasz jöttével szívem vágyja a természettel való csendes újjászületést, májusi új évköröm előtt.

Szeretnék írni, szeretnék bölcsen szólni, de túl erős a húzás, hogy fejemet a frissen kizöldülő fűbe hajtsam avagy éppen órákon át ücsörögjek egy fa törzsének támaszkodva, s engedjem, hogy a napsütésben átfújjon rajtam a madarak hangjával teli hűvös szél.

Választások.

Valójában az egész emberiség választás előtt áll.

Felébredünk-e ősrégi álmunkból, melyben elhittük, hogy a körénk és belénk épült rendszerek gyenge és kiszolgáltatott rabszolgái vagyunk?

Hajlandóak vagyunk-e visszavenni az istenadta erőnket?

Felismerjük-e, hogy a Föld őrzőiként vagyunk itt, s cselekszünk-e aképpen?

Korábban írtam egy cikket, melyben felvetettem azt, hogy valójában a párválasztás is egy voks. Azzal, hogy letesszük a voksunkat egy ember mellé, igent mondunk arra is, amit ő képvisel a világban.

Rengeteg reakció érkezett, melyből átsugárzott az ingerültség és elkeseredettség. Hiszen kinek van ideje és energiája, hogy a párválasztás során is figyelembe vegye a nagyobb képet? Kinek van energiája arra, hogy önnön sorsának szekerén kívül a többi élőlény avagy a bolygó sorsával is foglalkozzon?

Pedig a valódi választás az, amikor felismerem, hogy éppen annyi hatalommal rendelkezem, mint a látszólagos, csúcson ülő, teljhatalmú vezető, aki éppen gonosz vigyorral a száján készül megnyomni azt a bizonyos piros gombot.

Ez a valódi korszakváltás és történelmi fordulópont, mikor tükörbe nézve kimondjuk: A változás én leszek. Mi leszünk.

Mi hozzuk el a Megváltást.

Hogyan?

Jelen pillanatban EGYETLEN választás előtt áll az egész emberiség: A pénz imádata és a félelemből való lét választása helyett a szeretet mellett tesszük-e le a voksunkat.

Ugyanis minden pillanatban, amikor nem állunk fel, amikor nem szólalunk fel, amikor nem mondjuk ki, amikor nem képviseljük, amikor nem mondunk "nem"-et arra, ami pusztít, ami tönkretesz, ami elvesz: azt pénzügyi megfontolásból és félelemből tesszük.

Ezt a terhet pedig egyetlen vezető sem fogja a vállunkról levenni.

Mert ez a bolygó régóta megszállás alatt van, és ez alól a megszállás alól csak mi magunk szabadíthatjuk fel magunkat és a természeti világot.

A megszállás belül kezdődött - és kívül teljesedik be.

Felszámolása ezért hát belül kell hogy kezdődjön, s innen tudunk változást hozni külső világunkba is. A rabságban tartás erői addig tudnak működni, amíg az isteni szeretet nem lesz erősebb bennünk a halálfélelemnél, s a vágy arra, hogy felemelő erővé váljunk a világ számára erősebbn nem lesz, mint az a cél, hogy a világ a mi hasznunkra váljon.

Én azt kívánom mindannyiunk számára, hogy újra és újra lelkünk csendes igazságát tudjuk választani - belül és kívül is.

Egymásért, minden élőlényért, s azért a világért, melyre mindannyian vágyunk.

S ha továbbra is azt kérdeznéd, hogyan?

Íme egy-két ötlet:

1.) Támogasd az Erdőszeretet Szövetséget, akik minden erejükkel azon vannak, hogy megállítsák a hazai tarvágásokat.

2.) Csatlakozz a Mikroadományozók privát facebook csoporthoz, ahol apró adományoddal hétköznapi emberek sorsán tudsz változtatni.

3.) Ahol csak tudod, válaszd a félelem helyett a bátorságot, válaszd a pénz helyett a lelked igazságát. Tedd le a voksodat hétköznapjaidban is amellé, amiből többet akarsz látni a világban!

Áldott választásokat kívánok,

𝓐𝓷𝓷𝓪𝓓𝓲𝓿𝔂𝓪 🌸