Ismét egy elképesztően jó téma arra, hogy beszéljünk arról, ami van. Míg egyik szemem örül annak, hogy oly sok embert érint meg a legújabb hamistörvény, a másik szemem továbbra is sír. Természetesen mi más tudnék lenni ebben a helyzetben is, mint radikális, sokak számára akár felháborítónak tűnő...
Emberek, miért szólalunk fel egységesen az egyik diszkriminatív törvény ellen és miért nem az összes többi jelenleg is hatályos diszkriminatív törvény ellen?
Jómagam félig orosz, magyar, zsidó, európai, fehér, valamilyenszexuális nő vagyok hivatalosan, habár számomra őszintén szólva, ezek pusztán üres szavak. Sem önmagamat, sem másokat nem tudom ezeken a lencséken keresztül látni, értelmezni.
Azonban szívem összeszorul bármilyen negatív diszkrimináció, elnyomás, meghurcolás, kirekesztés, megsemmisítés láttán - történjen az akármilyen nemi, - faji, - szín, - nézet, - szexuális orientáció alapján is.
Mégis elcsodálkozom azon, hogy így megrendülünk. Mintha tükör által homályosan akarnánk csupán látni.
Emberek, a törvények nem értünk vannak!
Már hosszú, hosszú ideje nem értünk vannak.
A gazdaság nem értünk van. Az oktatás nem értünk van. Az egészségügy nem értünk van. A politika nem értünk van. Az élelmiszeripar nem értünk... érdemes folytatni tovább?
Pesszimista, negatív, felháborító gondolatok ezek? Vagy inkább felszabadítóak?
Szó nincs arról, hogy ne szólaljunk fel, hogy ne menjünk ki az utcára, ha épp annak van itt az ideje.
Mégis kérdem: mi történne akkor, ha ráébrednénk arra, hogy semmilyen törvény nem lényeges, mert nem meghatározóbb a lelkünk törvényeinél?
Mi történne, ha holnaptól semmilyen olyan törvényt nem követnénk, amely ellene megy lelkünk tisztáságának, lényünk igazságának, szívünk szeretetének?
Mire lennénk képesek, ha ráébrednénk, hogy a valódi törvény, hatalom sosem volt "odafent" - hanem épp idebent..?
S mindezt egyénileg és együtt is képviselnénk minden pillanatban, minden nap, minden helyzetben?
Nem tudom megélem-e, hogy gyakorlatban lássam kérdéseim válaszát az emberiség színpadán.
De azt tudom, hogy én úgy fogok meghalni, hogy a Lelkem törvényei szerint éltem - ítéljen bár el a hatályos törvény, vessen bár ki egy adott társadalmi közeg, forduljon bár el tőlem minden ember.
S szívből kívánom, hogy mindannyian ide jussunk, együtt.
Onnantól nem lesz több törvény.
Csak a szeretet törvénye.
Love is Law.
Comments